Mire jó a gőz a XXI. században? A   gőz   elavult   technológia   –   mondják   a   műszaki   egyetemeken,   főiskolákon.   Legalább   is   ezt hallom   a   frissen   diplomázott   épületgépész   mérnököktől,   akik   jelentkeznek   hozzám   mérnöki állás   betöltésére.   Mondják   a   gőz   előállítása,   költséges,   nem   lehet   szabályozni,   és   a   szállítása   is, nagy   veszteségekkel   jár.   Pedig   a   gőz   a   mai   napig   elterjedt   és   számos   technológiánál   használt hőközlő, vagy megmunkáló energiafajta. Én   energetikai   mérnökként   a   műszaki   egyetem   gépészmérnök   karán   végeztem.   Sokat   tanultunk a    gőz,    munkavégző    képességeiről    jellemzőről    az    erőművi    felhasználás    módjairól    (villamos- energia    termelése,    távfűtés,    tápvíz    előmelegítés).    Mint    energetikával    és    gőztechnológiával foglakozó   vállalkozó   azt   tapasztalom,   hogy   manapság   is   rengeteg   helyen   használnak   gőzt,   igaz már nem fűtésre(bár még van ahol igen), de számos technológia ma is gőzt igényel Miért mondják, hogy a gőz elavult technológia Az   ipari   forradalom   óta   az   ember   a   gőzt   munkavégzés   céljára   használta   (használja).   Gőzzel hajtották,   a   mozdonyokat,   a   különböző   mezőgazdasági   és   egyéb   gépeket.   Majd   a   XX.   század első    évtizedeiben    egyre    több    technológiánál    (elektromos    áram    termelés,    gyógyszeripar, élelmiszergyártás,   berendezés-,   alkatrészgyártás)   elkezdték   a   gőz   munkavégző,   és   hőmérsékleti tulajdonságait   használni   (sterilizálás,   olvasztás,   melegítés).   Mivel   abban   a   korban   nem   számított az   energiaköltség,   úgy   gondolták,   hogy   akkor   az   eleve   többszörösen   túlméretezett   gőzkazánok (a   számított   gőzigény   akár   2-3   szorosa(!),   és   minimum   egy,   de   akár   2,   3   tartalék   gőzkazán), ezért a gőzkazánok el tudják látni fűtéssel az egész gyárat vagy gyártelepet is. Az   épülő   fűtőerőművek   (villamos   energiatermelés   és   fűtési   hőtermelés)   által   termelt   gőzt,   az erőművek   jobb   kihasználtsága   érdekében,   a   nagy   lakótelepek,   -   mivel   az   energiaköltség   még akkor   sem   számított   –   fűtésére   használták   fel.   A   gőzt   vagy   forró   vizet   nagy   távvezetékeken szállították   a   felhasználási   pontig.   Idővel   ahogy   a   gőzturbinák   üzemideje   lejárt,   megmaradt   a kazán általi gőztermelés, és gőzfelhasználás a fogyasztónál. Ezeknek   a   gőzös   rendszereknek   az   energiaköltsége   -   mai   szemmel   nézve   -   nagyon   magas   volt, és rendkívül rosszul szabályozható. Ezért   a   ’90-es   évek   elején,   amikor   az   energiahordozók   ára   drasztikusan   elkezdett   emelkedni, és    szépen    lassan    megszűnt    az    állami    támogatás    is,    így    próbáltak    (próbálnak)    átállni gazdaságosabb hőenergia elállításra. Időközben   a   technológiák   is   változtak,   részben   környezetvédelem,   részben   a   gazdaságosság érdekében,   számos   olyan   technológia,   amely   korábban   csak   gőzzel   tudott   működni,   az   ki   lett váltva, más alacsonyabb hőmérsékletű technológiára. Mégis mire jó napjainkban a gőz? Napjainkban   egy   új   építésű   üzemben,   vagy   társasházban,   lakóparkban,   már   elképzelhetetlen lenne,   hogy   gőzzel   fűtsünk,   és   Én   sem   javaslom,   még   ha   kérik   is   (volt   rá   példa),   hogy   a   gőzt technológián    kívül    másra    is    használjuk.    Ugyanakkor    számos    olyan    technológia    van    amely megvalósítása, és működtetése, gőz nélkül lehetetlen, vagy rendkívül körülményes. Csak néhány technológia mely gőz nélkül nem működtethető • • Pálinkafőző (a cefre forralásához az üstöt egy duplafalú edényben gőzzel fűtik); • • Sörfőző (…); • • Sertés vágóhíd (zsírfőzés; termék főzés, füstölés); • • Szárnyas vágóhíd (paraffin melegítése); • • Aktívszén regenerálás (Triklór-etilén eltávolítása az aktív szénről); • • Léüzem; • • Nikecell gyártás (habosítás); • • Burgonyahámozás; • • Mosodák (mosás, vasalás); • • Takarmány előkészítés; • • Alkatrészmosás, tisztítás (az alkatészre rakódott szennyeződések eltávolítása, közvetett, vagy közvetlen módon); • • Élelmiszeripari termékek főzése (mirelit zöldségeket a fagyasztás előtt gyorsan gőzzel melegített kádban előfőzik); • • Fehérje feldolgozás; • • Papíripar; • • Takarítás; • • Nagymennyiségű melegvíz előállítása rövid idő alatt… • Autokláv, pasztőr fűtése Minden    olyan    technológiánál,    ahol    a    melegvíz    hőmérséklete    kevés,    mert    hőátadásra    van szükség,   vagy   az   előállított   energia   munkavégző   képességére   van   szükség,   ott   továbbra   is   a   gőz marad, mint egyetlen, technológiai szempontból jól kezelhető közeg Nagyvízterű gőzkazán, vagy gyorsgőzfejlesztő – Melyiket válasszam? A    gőzt    napjainkban    kétfajta    berendezéssel    lehet    előállítani.    A    hagyományos    nagyvízterű kazánnal,   illetve,   úgynevezett   gyorsgőzfejlesztővel.   Mind   a   kettő   lehet   jó   választás,   csak   attól függ mire akarják a gőzt használni. Nagyvízterű gőzkazán Ezt a „klasszikus” berendezést akkor érdemes választani, ha 2-4t/h-nál nagyobb mennyiségű gőzre van szükségem, illetve a technológia igényli a folyamatosan rendelkezésre álló nagyobb mennyiségű gőzpuffert. Előnye • Nagyobb mennyiségű gőzt is ki tud adni egy egységnyi idő alatt; • 2 t/h vagy nagyobb állandó folyamatos elvétel mellett indokolt lehet; • Teljesen automata működésű; Hátránya • Üzemeltetése gazdaságtalan (felfűtési idővel kell számolni) • Nagy helyre van szükséges (kazánház); • Részterhelésen romlik a hatásfoka • Nehezen tud reagálni a változó gőzigényekre; Gyorsgőzfejlesztő Ez „modern” berendezés a leginkább igazodik a mai kor elvárásaihoz. A legtöbb helyen ahol a technológia gőzt igényel, oda csak pár száz kilogramm gőz kell, és általában a gőzkazán puffer képességeire sincs szükség. Működése egyszerű, és gyors, a elvétel igényeihez gyorsan tud reagálni. Előnye • Gyors felfűtési idő (a Certuss 3-4 percen belül már gőz kiadására képes); • Energiatakarékos; • Rugalmasan tudja követni az elvétel ingadozásait; • Kisebb helyen elfér (nincs szükség külön kazánházra, mert akár egy sarokban is elfér); • Telepítése gyors és egyszerű; • Nem igényel semmilyen építészeti előkészületet (kazánalap) • Kedvező a fenntartási költsége Hátránya • Nincs gőzpuffere (de puffer tartállyal megoldható); • 10 t/h vagy a feletti gőzelvételnél, már egy nagyvízterű gőzkazán telepítése gazdaságosabb; Mint a fentiekből is jól kitűnik, hogy a mindennapi életben, egy olyan gyárban, vagy üzemben ahol kisebb mennyiségű gőzre van szükség, a technológiához, ott érdemesebb a gyorsgőzfejlesztő berendezést választani, hiszen minden szempontból gazdaságosabb mint egy nagyvízterű készülék.